A Hüllők titkai

A Törvények Urainak üzenete

– a Forrás Első Bolygójáról

Lejegyezte: Anna médium

A Hüllők titkai

Sokan és sokszor beszéltek nektek már arról, a Forrás Lényei nem támogatták a Szeretet Nélküli Lények teremtését - Sanat elvetélt kísérletét -, de mivel Anna - Teremtő Istennőként - beleegyezett, így nem volt mit tenni a Forrásnak, ugyanúgy ki kellett szolgálni őket energetikailag, mint a többi Fény Lény létezését.

Kezdetben ezek a Lények - sűrűségük miatt - borzasztó csúnyák lettek, annyira torzak, hogy minden jó érzésű Lényt taszított már a látásuk is. Ezen sohasem sikerült változtatni mindaddig, míg a Földön létező Fény Lényekre végleg rá nem telepedtek, és ki nem irtottak belőlük annyit, hogy a kisebbségben maradt részen végleg uralkodni tudjanak. Ez az oka a mostani terveiknek is, hogy az emberiség 95 %-nak a kiirtásával meg tudják tartani további uralmukat.

Ez a korábbi esemény Atlantisz utolsó idejében történt meg másodszor - az első alkalom még Ataiszon történt meg, amikor összekeveredve velük eltorzították a civilizációjukat.

A korai mezopotámiai kultúrákban, belépve az ember aurájába - miután kilökték belőle az eredeti Fény Lényt - emberszerűvé váltak. Ez a test nem volt a sajátjuk mindaddig, míg a korai zsidóság idejében Mezopotámia lakossága 85 %-nak kiirtása után, Sanat olyan genetikai kísérletezésbe nem kezdett, hogy az embert megszálló Hüllőt össze nem párosította azokkal a nőkkel, akik nem voltak szemita fajúak, hanem az eredeti mezopotámiai népességhez tartoztak és ágyasokként kezelték őket.

Káldea és Sumér maradékai így lettek genetikailag összekeverve a szemitákkal, akik ezek után már szaporodásra is képesek lettek.

Az Egyiptomból Káldeába - az Ígéret Földjére - vándorló csoport sem volt eredetileg szemita fajú, hanem a vándorlások évei alatt lepték meg őket a szemita fajú Hüllők, és foglalták el a testüket. Így a Mezopotámiába érkező leszármazottak már csak részben voltak genetikailag egyiptomiak - a test genetikája által - de a benne lévő faj már tiszta Hüllő lett.

Ezek a Hüllő-Fajú egyedek azért lehettek bestiálisak, mert a vándorlás alatt Sanat új eszméket adott át nekik, felkészítve őket arra a barbár, piszkos háborúra, mellyel szinte teljesen kiirtották Kánaán népeit, és elfoglalták azt Sanat szándékai szerint.

Genetikai változásaik miatt emberszerűek lettek és a földi ember - akinek már nem volt belső érzékelése -, nem láthatta meg valódi énjüket, Hüllő mivoltukat.

Amikor aztán már megint csak egymás között házasodtak, sok rút és egyre rútabb Lény született közöttük, elveszítve a mezopotámiai ember szép vonásait, egyenes tartását.

Ma sokan közülük ugyanezért vonzódnak a szép nőkhöz, hogy a gyermekeik elveszítsék jellemző szemita vonásaikat, melyek alapján könnyen vagy könnyebben felismerhetők még most is.

Anna nem azért teremtette meg őket csúnyának, mert annak akarta, hanem azért lettek ilyenek, mert Sanat mágiával Anyagból alkotta meg őket. Ez az Anyag még nem volt olyan sűrű szubsztancia, mint amit ti most anyagnak neveztek, de az energiának egy sokkal sűrűbb változata, mint a Fény rezgései.

Ezeknek a Lényeknek nem lehetett sem Spirituális, sem Kauzális testet teremteni, mert éppen az volt a lényegük, hogy ne legyenek Fény Lények.

Amikor pedig a sűrű testük elhasználódott, a tudatuk addig lebegett a Térben, míg Anna új testet nem adott nekik.

A kezdeti idő után Anna olyan sokféle alakjukat teremtette meg, amit csak Sanat kívánt. De ezek is mind torzak voltak, elképzelhetetlenül groteszkek.

A külsőhöz pedig olyan barbár természet párosult, hogy végig tarolták a Fény Világokat. Leigázták, megölték és megették a Fény Lényeket, ahová csak betették mocskos lábukat.

Anna belátva ez nem mehet így tovább, megszüntette az egész faj létezését.

Sanat Annát hibáztatta mindezért. Végül engedve Sanat erőszakosságának, melyet már akkor kicsit sem palástolt, a Föld nevű Bolygóval, vagyis Gaiával és a Naprendszerrel új kísérletezésbe kezdett.

Erről már olvashattatok korábban.

Anna ebben a földi életében emberként is felismerte, ezek a Lények nem rendelkeznek sem Spirituális, sem Kauzális Testtel. Amikor pedig meghalnak, tudatuk egy Sötét, kezdetleges Térben lebeg, ahol nincs semmi Fény, semmi más, csak az ő tudatuk.

Amikor Anna korábban egy szabadkőműves házaspárt a Fénybe akart visszavinni, legnagyobb döbbenetére, azok közölték vele, őket lovasok viszik el.

Aki tehát szemita fajúnak születik a Földre, most sem a Fénybe tér vissza, mert nem oda való. Hanem a Mindenségnek egy olyan Sötét, fénytelen régiójába, amit a Hüllőlény két élet közötti tartózkodási helyének jelölt ki alkotójuk, azaz Sanat.

Ezek a Lények úgy jöttek létre, hogy az Anyaghoz Érzelem-Testet, majd Szellem-Testet kapcsoltak, az Asztrál és Szellemóceánból. Az az eredeti Anyag pedig - amiből létrejöttek - nem volt más, mint az Éter-Óceán, amely most is létezik. Az ember, aki Fény Lény volt, kénytelen lett felvenni ezeket a testeket, hogy a Földön szolgálni tudja azt a szemita fajt, amely eredetileg csak az Éteri-Síkon létezett, nem máshol.

Ez az ostoba kísérlet olyan borzalmas következményekkel járt, melyet Anna meg nem gondolhatott - hiszen nem volt a tervei között, tapasztalata sem lehetett még róla -, csak Sanat erőszakosságának engedve hagyta megvalósulni.

Ez a faj nem lett fejlődésképes, mert sajnos sok milliárd év után is csak másokon élősködve tud létezni.

Amikor Anna lehántotta ezeknek a Lényeknek a Szellem -, Asztrál - és Éter-Testét, nem maradt más, csak a sűrű Anyag, különböző ragadozó állatok formájában: mint patkány, kígyó, kobra, anakonda, krokodil, farkas, róka, skorpió.

Ezeket a Lényeket tette Sanat „emberré”, ezért most sem véletlenül azok. Egy idő után újra és újra visszatérnek eredeti alakjukba, mert nem tudnak a Fénybe felemelkedni.

Amikor pedig megszűnik a Föld Fizikai Teste, akkor szűnik meg végleg az utánpótlásuk is.

A fent felsoroltakat az európai királyi családoknál, a Háttérhatalom képviselőinél találta meg Anna. Ez a Lényegük.

Oda tartoznak még mindazok az állatfajták - kicsire, nagyra való tekintet nélkül -, melyek a Fény Lényeken élősködnek. Pl.: macskafélék, rágcsálók, az összes kígyófaj, hüllő-faj, kártékony rovarok - amiből egyre több jut nektek -, bacilusok, vírusok.

Sanat esztelen kísérleteinek végterméke valamennyi.

Miközben ők szívesen tartanak benneteket „állatnak”, valójában saját eredetük az. Állati létből születtek.

Ha Anna nem engedte volna meg Sanatnak ezt az esztelen kísérletezést, talán nem került volna abba a helyzetbe, hogy őt magát is az Anyagba lökje. Ez nem Anna hibája, hanem Sanat olyan mértékű züllése, züllöttsége, kártékonysága, amire nincs több példa a Mindenségben, szerencsére.

Ezért kell megszüntetnie ezeket a Lényeket, mert semmi másra nem alkalmasak, mint a Fény Lényein való élősködésre, ahogyan már Sanat is.

Nincs ugyanis sem Spirituális -, sem Kauzális Teste már. Amikor ezek közé a Lények közé érkezett le, olyanná vált ő maga is, mint azok. Egyre élősdibbé, gátlástalanabbá, torzabbá. Nem volt törvényszerű, de ő akart újra és újra közöttük élni. Ezért osztoznia kell a sorsukban.  

Ha pedig Anna megszünteti ezeknek a Lényeknek a létezését, törvényszerűen megszűnik Sanat létezése is.

Ezért próbálja meg újra és újra birtokolni a Földet, mert számára és számukra a Mindenségben minden élettér megszűnt. A Föld az utolsó.

Anna már csak azért tér vissza hozzátok újra és újra a Forrásból, hogy ki tudja emelni az emberiség Fény részét ebből a pokolból.

2017.03.05.

Törvény Urai - a Forrás Első Bolygójáról